Egy lépésre a négytől

A mérkőzés előtt a kecskeméti csapat elbúcsúztatta Bencze Zoltánt, aki ahogy arról már korábban beszámoltunk, szemsérülése miatt felhagyott az aktív játékkal.

Az első negyed után még csak egy (18-17), a második után viszont már öt ponttal (39-34) vezettek a Djeraszimovics és Karahodzsics által vezérelt hazaiak.

A folytatásban is az történt a pályán, amit a KTE akart, így tovább nőtt a különbség, a harmadik negyed végére már 15 is volt közte. Érdekes jelenet volt, amikor a játékrész vége előtt hosszú percekig állt a játék, mivel Sztojan Ivkovics egy időkérés alatt vitatta, hogy hány másodperc támadóidejük maradt. A játékvezetők a videóbíró segítségét kikérve végül hagyták az órát 5,82-nél.

Úgy tűnt, a záró felvonás már csak formalitás lesz, ám végül Puljko vezérletével hatalmas hajrába kezdett a Kaposvár. A hazaiak pillanatok alatt összegyűjtötték négy csapathibájukat, így minden hazai fault után dobhattak Fodorék. A KTE öt perc alatt egyszer sem talált a gyűrűbe, a Kaposvár pedig a negyed derekán beérte ellenfelét. Miután nagy nehezen megtört a lila-fehérek gólcsendje, Wittmann Krisztián a mérkőzést is eldönthette volna, ám csak egy büntetőt dobott be. A somogyiak viszont éltek a lehetőséggel, és egy időkérés után, Davis olley-upjával (1.7 másodperccel a vége előtt), az első, kaposvári összecsapáshoz hasonlóan most is két ponttal nyertek, ezzel a három győzelemig tartó párharcban már 2-0-ra vezetnek.

Statisztika

GALÉRIA

Sztojan Ivkovics, a KTE szakmai igazgatója: Mindig a maximumra törekszünk, a párharc mind a két meccsén győzni szerettünk volna, bár mindkétszer közel álltunk hozzá, sajnálom, hogy nem sikerült. Próbáltunk már a mai találkozóra is újítani, keddre is ki kell találnunk valamit, mert az már egy ki-ki meccs lesz, és nem szeretnénk, hogy véget érjen számunkra a bajnokság. Így is büszke vagyok a csapatomra, hiszen sérülések is hátráltattak minket és a szerencse sem állt mellénk.

Fekete Ádám, a Kaposvár edzője: Nem udvariasságból, de tényleg gratulálni szeretnék a Kecskemétnek. Harminc percig uralták a meccset, akkor még úgy tűnt, hogy esélyünk sincs nyerni. Voltak szerencsés dobásaink, illetve változtattunk a védekezésünkön, ami már nem annyira ízlett a Kecskemétnek. Persze el kell ismerni, hogy a végén szerencsék is volt. Puljko teljesítményével jöttünk vissza a mérkőzésbe, remek játéka visszahozta a többiek önbizalmát is, utána mindenki új erőre kapott, és hozzátette a magáét. Örülök a sikernek, kevesebbet játszottunk jól, mint a Kecskemét, mégis sikerült nyernünk.

Az utolsó kosár!